Az Európai Bizottság 2021 decemberében hozta napvilágra a Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelve a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról[1] (a továbbiakban: Javaslat) című dokumentumát. A korábbi lapszámban megjelent írásunk folytatásaként az alábbiakban azokat a rendelkezéseket tekintjük át, amelyek az algoritmikus irányítással, a platformmunka átláthatóságával, a jogorvoslati lehetőségek biztosításával, valamint a Javaslat végrehajtásával kapcsolatosak. Algoritmusmenedzsment 1.1. Az automatizált nyomon követési

Míg néhány évtizeddel ezelőtt szinte elképzelhetetlen volt, hogy az emberek otthonról végezzék munkájukat, addig napjainkban ez a munkavégzés egyik bevett, egyszersmind egyre nagyobb népszerűségnek örvendő módjává vált. 2020 tavaszától azonban – kiváltképp a COVID–19 világjárvány okán bevezetett kijárási korlátozásokkal érintett időszakban – egyre több munkáltató tért át a szokásos munkavégzési helytől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatásra, azonban jogalkotásra kifejezetten e tárgykörben

A stressz szó hallatán alapvetően valamilyen negatív körülmény, kiváltó ok jut az eszünkbe, amely hosszabb távon akár egészségügyi problémához – így például szívrohamhoz, gyomorfekélyhez – is vezethet. Ezt az álláspontot támasztja alá a következő két idézet is. A stressz – ahogyan azt az orvosi szótár[1] meghatározza – „a szervezet védekező reakciókban megnyilvánuló állapota az őt ért káros ingerekkel szemben.” Daniel

A tanulmány középpontjában a munka világának egyik központi problémája, a munkahelyi pszichoterror jelensége áll. A köztudatban egyre inkább elterjedő fogalom jogi szabályozására ugyanakkor még várnia kell a magyar munkavállalóknak, azonban a jogszabályi definíció hiányából fakadóan nem következik, hogy a gyakorlatban sem jelentkezik a probléma. Ennek felmérése érdekében 2022. február 1. és 28. napja között egy interneten széles körben terjesztett kérdőív

A magyar munkajogi felelősségi rendszert 1992-ben úgy alkották meg, hogy az tekintettel legyen arra, hogy a munkaviszony alanyai eltérő pozícióban és igényérvényesítési helyzetben vannak. E különbség miatt a munkavállaló felelősségének alapja a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben (a továbbiakban: 1992. évi Mt.) a vétkesség volt, majd 2012 óta a felróhatóság, míg a munkáltató felróhatóságára, illetve vétkességére tekintet nélkül

Először meghallva egy kifejezést, akár töprenghetünk is tartalmának pontos meghatározásakor, különösen, ha a szó többjelentésű. Ilyen a platform is. Műszaki tekintetben például sima felületet vagy állványt értünk rajta, a politikában az egységes álláspontot, az informatika esetében egy program futtatásához szükséges hardver- vagy szoftverkörnyezetet jelenti. És ha kimegyünk egy angol pályaudvarra, a vonatunk is valamelyik platformról, azaz vágányról indul. A platformmunkát

Cikkünkben bemutatjuk, hogy a saját jogú nyugdíjasok foglalkoztatásának, önfoglalkoztatásának milyen lehetőségei merülnek fel és ezeknek milyen releváns társadalombiztosítási és – érintőlegesen – adózási vonzata van. Továbbá kitérünk arra is, hogy a versenyszférában és a közszférában történő foglalkoztatásnak milyen követelményei és következményei vannak. Bevezetés A nyugdíj melletti munkavégzésről általában A nyugdíj melletti munkavégzés társadalombiztosítási vonatkozásai 3.1. Járulékfizetés alóli mentesülés 3.2. A nyugdíj melletti

Az Alaptörvény veszélyhelyzeti rendelkezésein alapuló, immár közel két éve tartó intenzív rendeletalkotási hullám a munka világát sem hagyta érintetlenül.[1] A rendeleti jogalkotás legújabb eredménye a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet), amely a munkáltatót puha feltételrendszer mellett jogosítja fel a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás (a továbbiakban: védőoltás) felvételének előírására.[2] A védőoltás kötelezővé tételének

A munkajogi jogirodalomban számos cikk, tanulmány a home office és a távmunka közötti különbséget boncolgatja, többségében arra az álláspontra helyezkedve, hogy a két jogintézmény nem azonos egymással.[1] A kommentárirodalom is arra az álláspontra helyezkedik, hogy „a home office-t, vagyis az otthonról végzett munkát nem lehet azonosítani a távmunkavégzéssel, dogmatikailag el kell különítenünk a kétfajta munkavégzési formát egymástól.”[2] Tegyük fel azonban