A 21. században a technológia térnyerése miatt az emberek jelentősen könnyebben közölhetik a gondolataikat akár nagyobb számú tömegekkel, csoportokkal, illetve közösségekkel. Természetes jelenség, hogy egy-egy közéleti eseménnyel kapcsolatban különféle vélemények és álláspontok fogalmazódnak meg bennünk, amelyek különböző módon kerülnek közlésre. Pontosan ezért lehet és érdemes bizonyos időközönként újra körüljárni és megvizsgálni a szabad véleménynyilvánítással kapcsolatos dilemmákat és jogeseteket, hiszen a

Nagy örömmel vettem a kezembe Petrovics Zoltán A biztonság árnyékában – a munkajogviszony munkáltató általi megszüntetésével szembeni védelem alapkérdései és magyarországi története című könyvét, mely az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában jelent meg idén[1]. A szerző az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének adjunktusa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának egyetemi docense,

A legtöbben nagy, magasztos célokért váltunk jogásszá, mégis ritkán érezzük a mindennapi munkánk során, hogy jogi tanácsainkkal az emberek életét jobbá, könnyebbé tehetjük, illetve azt, hogy a „jogot” mi tesszük elérhetővé olyan emberek számára, akiknek amúgy elérhetetlen. Az orosz invázió olyan helyzetet teremtett, amikor azt éreztük, hogy nem elég az interneten keresztül követni az eseményeket: segítenünk kell! És a segítségünk

Ahogyan az e lap olvasói előtt már minden bizonnyal ismeretes,[1] a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat (továbbiakban: MTVSZ, illetve Szolgálat) célja a kollektív munkaügyi érdekvitában álló felek − így egyfelől munkáltatók (és érdekképviseleteik), másfelől szakszervezetek, üzemi/közalkalmazotti tanácsok − között a bizalom helyreállítása, a konfliktushelyzet megszüntetése, a munkahelyi béke megőrzése, illetve helyreállítása, illetve, távlatibb igénnyel, a hazai munkaügyi kapcsolatok kultúrájának, rendezettségének

Számtalan szakkönyv és tankönyv jelent meg az elmúlt évtizedekben, amely az Európai Unió munkajogának egészével foglalkozott. Ugyanez az állítás viszont egyáltalán nem áll meg az Európai Unió (EU) kollektív munkajogával kapcsolatban, hiszen a jelen könyvismertetés tárgyát képező, angol nyelven, 2021-ben megjelent kötet úttörő ebben a műfajban. Eddig ez az első angol szakkönyv ugyanis, amely kifejezetten és kizárólag az uniós munkajog

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (KRE ÁJK) Munkajogi és Szociális jogi Tanszékének szervezésében immár harmadik alkalommal került sor a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) értékelő nagyszabású, országos konferencia megrendezésére. Az első, hagyományteremtő alkalom 2011. december 13. volt, a törvény parlamenti elfogadásának napja, egyben „Az új Munka Törvénykönyve dilemmái” című tudományos konferencia

A Károli Gáspár Egyetem „Tíz éves a Munka Törvénykönyve” címmel 2021 decemberében munkajogi konferenciát szervezett, amelynek különleges rangot adott, hogy a konferencián Rektorhelyettes asszony köszöntőjét követően valamennyi magyarországi egyetem munkajogi tanszékének professzora felszólalt és előadásban értékelte az elmúlt tíz év szabályozási és gyakorlati tapasztalatait. A konferencia szervezőinek szakmai bátorságát dicséri, számomra pedig nagy megtiszteltetést jelentett, hogy bár nem vagyok munkajogász, e

A távmunka kérdéskörének dinamikusan változó szabályozása újabb mérföldkőhöz érkezett a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény megalkotásával, amely úgy módosította – többek között – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt, hogy a rendkívüli jogrend távmunkára megalkotott speciális rendeleti szabályozása a veszélyhelyzet megszűnését követően

2022. január 10-én „Ipar. 4.0 – Magyar és nemzetközi pers­pektívák” címmel tartott workshopot az iREL projekt („Irel – Smarter Industrial relations to address new technological challenges in the world of work”/„Intelligensebb” ipari kapcsolatok a munka világában jelentkező új technológiai kihívások kezelésére) keretein belül a Munkástanácsok Országos Szövetsége (továbbiakban: Munkástanácsok), együttműködve a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (KRE