Egy iskolai tananyag szerint a jó cím többnyire rövid. E követelménynek megfelelni a lehetetlenhez közelítő vállalkozás egy olyan hosszú megnevezésű uniós jogforrás hazai lehetséges adaptációjáról szóló írás esetén, mint a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről szóló 2023/970 irányelv.

Az utóbbi tizenöt évben az államok versenyhatóságai új kihívásokkal szembesültek a munkáltatók által kötött, átcsábítási tilalomra és bérrögzítésre irányuló megállapodások formájában. Tanulmányom első részében ismertettem a munkagazdaságtan alapfogalmait, valamint a no-poaching megállapodások amerikai egyesült államokbeli szabályozását és gyakorlatát. Jelen második rész fókuszában Magyarország és az Európai Unió áll.

A közelmúltban két, jelentős európai uniós jogszabály is napvilágot látott, az egyik a platformmunka szabályozásáról szóló irányelv, a másik pedig a mesterséges intelligenciával összefüggő szabályokat lefektető uniós rendelet. Jelen tanulmányban arra keresem a választ, hogy a platformmunka kapcsán az automatizáción alapuló döntéshozatal szabályozása miért is szükséges, milyen változásokat hoztak e körben az említett jogszabályok, valamint hogy a jelenlegi szabályozás kielégítőnek bizonyulhat-e a jövőben.

A tanulmány az önfoglalkoztatás jövőjével – de lege ferenda javaslatot is megfogalmazva – foglalkozik az Európai Unió jogalkotása fényében.

A tanulmány fókuszában a 2020-ban kitört koronavírus-világjárvány óta tapasztalható, a munkáltató székhelyén, telephelyén, fióktelepén kívüli munkavégzési formákkal összefüggésbe hozható pszichoszociális kockázatok állnak.

A munkaerőpiacon egyidejűleg négy (bizonyos országokban akár öt) különböző generáció van jelen napjainkban. Az egyes nemzedékek különböző érték- és érdekkészlettel rendelkeznek, ebből következően más-más kompetenciákkal járulhatnak hozzá a munkáltatók gazdasági eredményességéhez.

Jelen tanulmányban célom a munkáltatói jogkör átalakulásának elemzése a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásának kontextusában. Az MI-technológiák bevezetése jelentős hatással van a munkáltató utasítási, ellenőrzési és fegyelmezési jogára, és egyben új adatkezelési kihívásokat is felvet.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) által védelemben részesített munkáltatói jogos gazdasági érdekek dogmatikailag „kilógnak a sorból”, hiszen míg általánosságban megállapítható, hogy az Mt. a munkavállalói oldal érdekeinek védelmére nagyobb hangsúlyt fektet, addig e követelmény munkavállalói oldalon keletkeztet fontos kötelezettséget.

Az utóbbi tizenöt évben az államok versenyhatóságai új kihívásokkal szembesültek a munkáltatók által kötött, átcsábítási tilalomra és bérrögzítésre irányuló megállapodások formájában. Elsőként az Amerikai Egyesült Államok volt sikeres ilyen megállapodások felderítésében és felszámolásában, azt pedig lassan követik az európai versenyhatóságok is, köztük Magyarországgal.

Az Európai Unió szociálpolitikai jogalkotása egyik legújabb mérföldkövének számító irányelv közelmúltbeli implementálása nyomán jelen tanulmányban arra vállalkozom, hogy a munka és magánélet megfelelő kapcsolatának igényére egy másik szemszögből is rámutassak.