Az alábbiakban három, a Kúria által 2020-ban felülvizsgált, a munkáltató kárfelelősségével kapcsolatos jogesetet ismertetek. Közös ezekben, hogy ugyan nem vitásan a munkaviszony keretében elszenvedett balesetből eredő igényt érvényesítettek a felperesi munkavállalók, keresetüket az eljárt bíróságok megalapozatlannak találták. Azaz: többnyire már az alsóbb fokon eljárt bíróságok, de végső fokon a Kúria mindhárom esetben helyénvalónak ítélte meg[1] a munkáltatónak a munka törvénykönyvéről

Mai munkajogi terminus technicusaink között kissé archaikusan hangzik a fegyelmi kifejezés. Az elméleti feladatok mellett gyakorló jogászként is tevékenykedő, munkajoggal foglalkozó kollégák tanúi lehetnek azonban annak, hogy amennyiben a munkavállaló kötelezettségszegést vagy mulasztást követ el, a munkáltató egyből fegyelmi büntetésért kiált. Jelen sorok célja, hogy a fegyelmi jog, a fegyelmi vétség, a fegyelmi büntetés elméleti élű megközelítése és bemutatása mellett

Cikkünkben az Európai Bizottság által előterjesztett, a megfelelő minimálbérekre vonatkozó irányelvjavaslat eddigi „életútját” kísérjük végig. Időrendben haladva az alábbi, főbb pontokra fűzzük fel írásunk logikai vezérfonalát: elsőként a javaslat megalkotásának hátterét vizsgáljuk, majd a már fennálló szabályozással való összhang kérdésére térünk ki. Ezt követően a vizsgálat magjaként az irányelvtervezet legfontosabb rendelkezéseit mutatjuk be. Írásunkat végül egy összegző jellegű konklúzióval zárjuk,

Új nemzetközi munkaügyi norma került megalkotásra 2019-ben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája száznyolcadik ülésszakán, az erőszak és zaklatás elleni Egyezmény és az azt kiegészítő Ajánlás, amelyek a nemzetközi munkajogban hiánypótlóan szabályozzák az erőszak és a zaklatás tárgykörét a munka világában.[1] Az Egyezmény, amely a nemzetközi munkaügyi normák között elsőként rendelkezik az erőszak és a zaklatás felszámolása kapcsán irányadó nemzetközi munkajogi

A munkarend a munkaidő megszervezésének egyik alapvető jogintézménye. Ennek ellenére a gyakorlatban, sőt a jogirodalomban is – legalábbis a szerző véleménye szerint – sokszor találkozhatunk félreértésekkel, téves álláspontokkal. Sokszor azonosítják a munkáltató működési rendjével, a munkaidő-beosztással. A cikkben a szerző arra tesz kísérletet, hogy összefoglalja és elemezze a munkarenddel kapcsolatos jogdogmatikai kérdéseket, egyúttal jelezve azt is, hogy ezt egy átfogóbb,

Az Európai Unió alapértékeként meghatározott személyek szabad mozgása jogot biztosít az uniós polgároknak, hogy részt vegyenek az európai uniós szintű betegmozgásokban a biztosításuk helye szerinti tagállam megtérítése mellett. Ez a magyar társadalombiztosításban biztosított személyekre is vonatkozik. A témakört két szempont alapján lehet vizsgálni. Egyrészt a tekintetben, hogy milyen alapelvek és uniós jogszabályok rendelkeznek az Európai Unióban az uniós polgárok mint

Cikkemben a whistleblowing a kérdéskörével foglalkozom, és arra a kérdésre keresem a választ, hogy Magyarországon milyen gyakorlati lehetőség van arra, hogy egy visszaélést bejelentő személy anonim módon tegyen bejelentést úgy, hogy annak eredményeként a szabálytalanságok feltárása és megszüntetése megvalósuljon. Ez a kérdés jelentősen befolyásolja a visszaélés-bejelentő rendszer – mint a visszaélések feltárására alkalmazható egyik igen gazdaságos módszer – a hatékonyságát.