Munkajog
Főoldal > Ítélkezési gyakorlat (Page 3)

A munkaidő uniós jogi fogalma: a készenlét teljes tartama munkaidőkénti minősítésének dilemmája

A döntés: RJ kontra Stadt Offenbach am Main (C-580/19. sz. ügyben 2021. március 9-én hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága Mostanra megállapítható, hogy az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) munkajogi – szociálpolitikai – tárgyú ítélkezési gyakorlatának egyik meghatározó pillérévé vált az Európai Parlament és a Tanács munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK irány­elvét (a továbbiakban: 2003/88/EK irányelv) vizsgáló

Alkotmánybírósági döntés a munkaidőkeretről és a rendkívüli munkavégzésről

A döntés: az Alkotmánybíróság 18/2021. (V. 27.) AB határozata. A köztudatban „rabszolgatörvény” néven élő, a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVI. törvényt az Országgyűlés nagy port kavart 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el. Az elfogadás körülményeit, illetve a normaszöveg tartalmát számos helyről érte kritika. A törvénymódosítás (többek között) lehetővé tette, hogy a

A Kúria joggyakorlatából 

1. Határozott időtartamra kötött munkaviszony esetén a munkaviszony a felek erre irányuló akaratnyilatkozata nélkül, objektív körülmények bekövetkezésével automatikusan megszűnik. A felperes határozott időtartamra 2016. november 2-án létesített munkaviszonyt az alperessel, D. O. távollétének – így szülési szabadsága, gyermeke gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsága – idejére. Abban állapodtak meg, hogy a munkaviszony D. O. fizetés nélküli szabadságát követő munkába állásának

A munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkajogviszony megszüntetéséről¹

A döntés: a Kúria Mfv.X.10.103/2020/5. számú határozata A munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkajogviszony az atipikusnak nevezett[2] munkajogviszonyok egyik formája, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) vonatkozó szabályai számos kérdést vetettek már fel a jogalkalmazásban. Jelen tanulmány a Kúria tárgyban született legutóbbi, a munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkajogviszony megszüntetésével kapcsolatos döntését mutatja be. Az ítélet a munkaerő-kölcsönzésre irányuló jogviszonynak az Mt.

A csoportos létszámcsökkentés uniós jogi fogalma: a munkaviszony megszüntetésének időpontja és ennek jelentősége

A döntés: UQ kontra Marclean Technologies (C-300/19. sz. ügyben 2020. november 11-én hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága.[1] Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) munkajogi tárgyú ítélkezési gyakorlatában nem ritka jelenség és nem is új keletű probléma a csoportos létszámcsökkentés esetén alkalmazandó szabályok értelmezése, illetve ezek gyakorlati érvényesülésének garantálása.[2] Ezek a szabályok hosszabb ideje ismertek az uniós jogban, a Tanács

A Kúria joggyakorlatából

1. A munkavállaló díjazásra való jogosultsága, ha más munkakörbe tartozó feladatot lát el A döntés elvi tartalma: abban az esetben, ha a munkavállaló rendes munkaidejében más munkatárs munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, az ellátott munkakörre vonatkozó magasabb alapbérre akkor válik jogosulttá, ha ennek a feladatellátásnak az időtartama meghatározható, és saját munkakörétől elválasztható. Amennyiben a munkavállaló saját és más munkakörbe tartozó feladatainak

Az egymást követő határozott tartamú munkaviszonyok jogszerűségének megítélése

A döntés: Domingo Sánchez Ruiz, Berta Fernández Álvarez és társai kontra Comunidad de Madrid (Servicio Madrileño de Salud) (C103/18. és C429/18. sz. egyesített ügyekben 2020. március 19-én hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága. Az Európai Unió Bírósága a 2020. március 19-én meghozott ítéletében megerősítette a munkavállalók érdekeinek védelmével kapcsolatos gyakorlatát a határozott ideig tartó munkaviszonyok meghosszabbításával összefüggésben, a keretmegállapodás rendelkezéseire tekintettel.

Jogesetek az üzemi tanácsok létrejöttéhez kapcsolódóan

Az elmúlt években is számos értelmezési vita bontakozott ki az üzemi tanács „létrejöttéhez” kapcsolódóan, melyeket az utóbbi három év bírósági gyakorlatán (egy-egy meghatározó jogeseten) keresztül kívánok szemléltetni. Már az alapvető kérdéseket tekintve is jogértelmezési zavart okoz, hogy egy jogellenesnek vélt üzemi tanácsi választási eredmény megtámadásakor kit lehet egyáltalán eljárásba vonni (kinek van perbeli legitimációja). További gyakorlati kérdés, hogy az esetleges eljárási

A Kúria joggyakorlatából

1. Baleset következtében keletkezett egészségkárosodás miatti kártérítési igény Az I. rendű felperes alatt szerelés közben eldőlt a szerelőállvány, amely miatt a bal lábának többszörös törését szenvedte el, és amelynek következtében a bal térd alatt amputálni kellett a lábát. A balesetből eredően 66 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodást szenvedett. Az I. rendű felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest nem vagyoni kár,

A homofób jellegű nyilatkozatok megítélése a foglalkoztatás és a munkavégzés terén

A döntés: NH kontra Associazione Avvocatura per i diritti LGBTI – Rete Lenford (C-507/18. sz. ügyben 2019. április 23-án hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága. Az Európai Unió Bírósága a 2020. április 23-án meghozott ítéletében kimondta, hogy a valamely személy által egy audiovizuális műsorban tett azon nyilatkozatok, amelyek szerint vállalkozásában soha nem alkalmazna bizonyos szexuális irányultsággal rendelkező személyeket, továbbá nem is