A döntés: BH 2018.345. (Mfv.I.10.530/2017/6.) Vezető állású munkavállaló munkaszerződésének azon rendelkezése, miszerint a munkáltató a visszahívást nem köteles indokolni, azonnali hatályú felmondásként értékelendő visszahívásra nem vonatkozhat. Ellenkező értelmezés esetén a visszahívás munkaviszonyt megszüntető intézkedésként történő értékelésekor nem lenne különbség a felmondási idő nélküli – indokolás nélkül kiadható – felmondás és az azonnali hatályú felmondás között. Az ilyen szerződéses kikötés a munka

A döntés: Stadt Wuppertal kontra Maria Elisabeth Bauer és Volker Willmeroth als Inhaber der TWI Technische Wartung und Instandsetzung Volker Willmeroth e. K. kontra Martina Broßonn (C-569/16. sz. és C-570/16. sz. ügyben 2018. november 6-án hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) az elmúlt években számos ítéletet hozott az Európai Parlament és a Tanács a

1. Joggal való visszaélés Minden jogi normának, alanyi jognak és jogintézménynek önálló társadalmi rendeltetése, célja van. Amennyiben a jog­alany ettől ellentétesen azt szem elől veszítve gyakorolta az egyébként megillető jogot vagy teljesítette a kötelezettségét, valójában csak látszólag cselekedett jogszerűen. Eljárása formálisan jogszerű volt ugyan – tehát nem ütközött konkrét jogi tilalomba –, annak módja azonban rendeltetésellenes volt. Ebből következően a joggyakorlás

A döntés: a 6/2018. számú munkaügyi elvi határozat (EBH 2018.M.6.) Az alábbiakban ismertetett döntés (a Kúria 6/2018. számú munkaügyi elvi határozata)[1] alapvetően érinti a szakszervezetek kollektív szerződéskötési képességét. A döntés megállapítja egy kollektív szerződéskötési képességgel nem rendelkező szakszervezet szerződéskötési képességét, és a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseire támaszkodva kimondja, hogy a kollektív szerződés megkötésében részes felet a módosításából jogszerűen nem lehetett volna kizárni.

A döntések: Samira Achbita és Centrum voor gelijkheid van kansen en voor racismebestrijding kontra G4S Secure Solutions NV (C-157/15. sz. ügyben 2017. március 14-én hozott ítélet) és Asma Bougnaoui és Association de défense des droits de l’homme (ADDH) kontra Micropole SA (C-188/15. sz. ügyben 2017. március 14-én hozott ítélet, az Európai Unió Bírósága Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) az

1. Kollektív Szerződés rendelkezésének, valamint vezérigazgatói körlevél megsemmisítése iránti perben meghozott döntés A munkáltatónak a működését, szervezetét meghatározó egyoldalú utasításával, szabályzatával szemben a szakszervezetnek nincs kereshetőségi joga, egyoldalú utasítás jogszerűsége egyéni jogvitában vizsgálható. A munkáltató a munkaszervezet irányítása, működtetése érdekében különböző szabályozási eszközöket vehet igénybe, amelynek egyik lehetséges módja lehet egy, a munkavállalók egészéhez vagy egy részéhez címzett körlevél. Az adott esetben

A döntés: Az Alkotmánybíróság 14/2017. (VI. 30.) AB határozat Az Alkotmánybíróság tavaly nyáron hozott határozatának legfontosabb alkotmányjogi jelentőségű kérdése az volt, hogy milyen feltételek mellett és meddig terjedhet a véleménynyilvánítás szabadsága a munkajogi jogviszonyokban. Ennek megválaszolásához az Alkotmánybíróságnak abban is állást kellett újra foglalnia, hogy az Alaptörvényből eredő alapvető jogok milyen feltételekkel érvényesülhetnek magánjogi jellegű jogviszonyokban. Az ügyben végül az Alkotmánybíróság

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálybalépése óta értékelhető bírói gyakorlat alakult ki a munkáltató kártérítési felelőssége terén, ezért a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma 2017-ben és 2018-ban két joggyakorlat-elemzés keretében vizsgálta a munkáltató kártérítési felelősségének bírói gyakorlatát, különös tekintettel a munkáltató egészségkárosodásért fennálló kártérítési felelőssége jogalapi kérdéseire, valamint önállóan vizsgálta a munkáltató egészségkárosodásért fennálló kártérítési felelőssége

1. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 141. § (2) bekezdése szerinti rendszeres változás feltételeinek vizsgálatánál a havi munkaidő beosztást kell figyelembe venni. A Kúria érvelése szerint az Mt. 141. § (2) bekezdése értelmében rendszeres változásnak kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér. További feltétel, hogy

Most kezdődő sorozatunknak az a célja, hogy időről időre áttekintést adjunk az Alkotmánybíróság elmúlt hónapokban – jelen esetben a 2018 első félévében – közzétett munkajogi, közszolgálati jogi, valamint az egyéb szolgálati jogviszonyokkal összefüggő tárgyú ügyekben hozott döntéseiről. Az alkotmányjogi panaszok ügyében hozott döntésekről mindazonáltal érdemes megjegyezni, hogy azok túlnyomó része visszautasítást tartalmazó végzéssel ért véget. Ez azt jelenti, hogy az