A munkáltató eljárása nem felel meg a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 6. §-ában foglalt követelményeknek, ha az általa utóbb kizárólag a saját döntésen alapuló jogszabály által elő nem írt képzettség megszerzéséhez kötött munkakört hosszabb ideje enélkül betöltő közalkalmazottnak (munkavállalónak) a képesítés megszerzésére nem biztosít türelmi időt. A képesítés hiányára alapított felmentés (felmondás) ebben az

A döntés: az Európai Unió Bírósága, a Vera Egenberger kontra Evangelisches Werk für Diakonie und Entwicklung eV C-414/16. sz. ügyben előzetes döntéshozatal körében 2018. április 17-én hozott ítélete.[1] A hátrányos megkülönböztetésnek számos és változatos kivetülési formája van, amely diszkriminációs esetek alapvetően különböznek a diszkriminációval sújtott alanyok jogviszonyai, az elszenvedett hátrány, illetőleg a diszkrimináció alapjául szolgáló védett tulajdonságok tekintetében. A munkaviszonnyal összefüggésben

A döntés: az Európai Unió Bírósága, a Carlos Enrique Ruiz Conejero kontra Ferroser Servicios Auxiliares SA és Ministerio Fiscal ügyben C-270/16. sz. előzetes döntéshozatal körében 2018. január 18-án hozott ítélete. A 2000/78/EK irányelv célja annak biztosítása, hogy vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján a munkahelyeken mindenki egyenlő bánásmódban részesüljön, és ne szenvedjen hátrányos megkülönböztetést, valamint hogy ezen okok

A döntés: az Európai Unió Bírósága (harmadik tanács), a Jessica Porras Guisado kontra Bankia SA és társai C103/16. sz. ügyben előzetes döntéshozatal körében hozott 2018. február 22-i ítélete. Cikkünk egy spanyol munkaügyi per kapcsán az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásában született eseti döntést elemez. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének

A döntés: Libert v. France (Application no. 588/13), Emberi Jogok Európai Bírósága A közfelfogás szerint egyre elfogadottabb az a nézet, miszerint a munka az ember karakterének meghatározó eleme, a személyiségének része. Ezt erősíti az a jelenség is, ami szerint a munkáltatók kifejezetten növelni kívánják a munkavállalók irántuk való elköteleződését. A cél végső soron a munkáltatóval történő legteljesebb azonosulás, ahol a munkavállaló

A döntés: Az Emberi Jogok Európai Bírósága Nagykamarája kimondta, hogy nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét (a továbbiakban: Egyezmény) a közszférában dolgozók nyugdíjának a felfüggesztése abban az esetben, ha a nyugdíj mellett továbbra is munkát akarnak végezni a közszférában. Az Emberi Jogok Európai Bírósága Nagykamarájának 267 (2017) ítélete (2017. szeptember 5.) a Fábián kontra Magyarország 78117/13. számon indult ügy tárgyában

Az alábbiakban ismertetett tényállás jogerős elbírálása megfelelt a korábban kialakult gyakorlatnak. Szakmai körökben széles visszhangra talált ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban hozott kúriai döntés, amely a jogerős ítéletet megváltoztatta, azaz erős kritikával illette. Pál Lajos részletesen elemzi a Kúria döntését, véleménye szerint a Kúria 16/2017. számú munkaügyi elvi határozatában foglalt iránymutatás túllépi a még megengedett jogértelmezési kereteket[1], mondhatni a kritika kritikáját

A döntés: az Alkotmánybíróság 30/2017. (XI. 14.) AB határozata a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdésének b) pontja, illetve az 1. § (4b), (4f) és (4g) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről. Az alapvető jogok biztosa 2013-ban az Alkotmánybírósághoz fordult a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2017. szeptember 5-én hozott ítéletében összegezte azokat a feltételeket, amelyek vizsgálata szükséges annak a megítéléséhez, hogy a munkáltató jogszerűen ellenőrizte-e a munkavállaló munkaidőben folytatott tevékenységét, és ezzel összefüggésben a szükséges és arányos mértékben korlátozta-e a magánélethez, a magánlevelezéshez fűződő jogát. A következőkben az ítélet iránymutatásait és azok alkalmazhatóságát kívánom röviden bemutatni. Bevezetés A Bogdan

A döntés: 13/2017. számú munkaügyi elvi határozat
A felszámoló munkáltatójogkör-gyakorlásra való felhatalmazásából nem következik, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően új munkaviszonyt létesítsen. Amennyiben a tevékenység indokolja, a törvényben meghatározott esetekben a polgári jogi jogviszony létrehozására van jogszabályi lehetősége [a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi LI. törvény 27/A. §, 47. § (5) bekezdés, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 1. § (1) bekezdés].