Ügyvédként – a bíróságok tárgyalótermeit is járva – gyakorta tapasztalom: bár a munkáltató működésével összefüggésben az átszervezés és létszámleépítés a leggyakoribb felmondási ok, mindennek több kérdését ma is bizonytalanságok és hiedelmek övezik. Azért, hogy a saját ügyeinkben lehetőleg ne hibázzunk, fontos, amit csak lehet, másokéból megtanuljuk, ezért írásom egyfajta tárgyalótermi kalauz is. A magyarázathoz a korábbi és a hatályos munkajogi

A polgári perjogi törvényekben rögzített szabályok évente kétszáz-, háromszázezer polgári peres eljárás, illetve évi több mint egymillió nemperes eljárás elbírálásának törvényi kereteit biztosították és fogják biztosítani a jövőben is, ezért nem túlzás azt állítani, hogy az aktuálisan hatályos polgári perrendtartás a jogrendszer vezető jogforrása. A jogtudósok, a gyakorló jogászok és a kormányzat képviselőinek egyező véleménye szerint a 2017. december 31-ig hatályos

Az egyenlő bánásmód követelménye a munkajog egyik legfontosabb alapelve. Diszkrimináció nem csak a foglalkoztatási viszonyok területén merülhet fel, annak veszélye azonban a munkaviszonyban – annak sajátos struktúráját figyelembe véve – jelentősen megnő. 2016–2017-ben a Kúrián felállított egyik joggyakorlat-elemző csoport azt vizsgálta, miként jártak el a bíróságok azokban az ügyekben, melyekben a munkavállalók azt panaszolták, hogy a munkáltató megszegte az egyenlő

A Kúria 2016-ban felállított egyik joggyakorlat-elemző csoportja a 2011. január 1-jét követően indult és 2015. december 31-éig jogerősen befejezett peres ügyek alapján vizsgálta a joggal való visszaélés, illetve a rendeltetésellenes joggyakorlás fogalmát, az ezekhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlatot, valamint érvényesülésüket a jognyilatkozat pótlása iránti perekben. Megkísérelte feltárni, hogy a munkajogviszony alanyai milyen esetben, milyen jogkövetkezményeket igényelve, milyen sikerrel hivatkoztak ezen elvekre,

Jelen cikk a versenytilalmi megállapodások ellenértékét nemcsak munkajogi, hanem adójogi és társadalombiztosítási kontextusból is vizsgálja, felhíva a figyelmet a lehetséges jogalkalmazási problémákra, továbbá az eltérő, sokszor jogbizonytalanságot okozó jogértelmezésekre. Számos jogintézménynél – így a versenytilalmi megállapodások esetében is – figyelemmel kell lenni a jog komplexitására, ennek megfelelően több jogág együttes értelmezésére és alkalmazására van szükség. A versenytilalmi megállapodás megkötésekor mérlegelés