Munkajog
Főoldal > A munka világa (Page 2)

A teljesítményértékelés (és minősítés) jogi szabályozása a közigazgatás közszolgálati törvényeiben – mérés-értékelés és/vagy fejlesztés-támogatás?

Cikkemben a teljesítményértékelés szabályozásával foglalkozom. Vizsgálatomban elsősorban a közigazgatás teljesítményértékelési rendszereit hasonlítom össze. Ennek során két központi kérdésre keresem a választ; vajon a közszolgálati törvények összehasonlítása alapján felvázolható-e egy olyan teljesítményértékelési rendszer, amely valamennyi igazgatási ágazatban alkalmazható, és ha igen, akkor annak elsősorban a mérés-értékelést és/vagy a fejlesztés-támogatást kell-e szolgálnia? Következtetéseimet döntően a személyzetpolitikai háttér figyelembevételével a nemzetközi tapasztalatok elemzésére

Kárfelelősségi kérdések távmunka során: milyen mértékben felel a munkáltató?

A közelmúlt eseményeire reagálva a munkáltatók távmunkaszerződéseket kötöttek, illetve munkaszerződéseket módosítottak, mindezt egy kényszer szülte szituációban, ahol egyik félnek sem adatott meg a lehetőség és az idő, hogy mérlegelje a munkaviszony egyes előnyeit, hátrányait és előkészítse a munkavégzés megfelelő feltételeit, amely miatt növekedett a balesetek kockázatának esélye is. A közvetlen kockázat nemcsak a munkavállalót helyezte kiszolgáltatott helyzetbe, de a munkáltató

A négy hét, az négy hét – Gondolatok a szabadság munkaidőkeretben történő számításáról

Hazánk Alaptörvényébe és az uniós jogba is ütközik az az utóbbi időben teret kapott jogértelmezés, mely szerint a munkaidőkeret óraszámának és a szabadságnapoknak a számítása egymástól elkülönülhet. Ezen túl a szabadságkiadás jelenlegi magyar szabályozása, az órában vagy beosztás szerinti munkanapban történő szabadságszámítás törvényi előírása szintén uniós jogba ütközhet, és felmerül, hogy a pihenéshez való alkotmányos jogot is sérti, figyelemmel arra,

Ne szólj szám…? – A közösségi médiában közölt vélemények a munkajogi bírói gyakorlatban

A sajtóban időről időre felröppennek olyan hírek, amelyek arról számolnak be, hogy egy a közösségi médiában tett szerencsétlen megnyilvánulás a posztoló állásába került. Csak hogy néhány szalagcímet említsünk: „Facebook-poszt miatt rúgták ki a szombathelyi Luk dolgozóját”,[1] „Facebook-komment miatt rúgták ki Lattmann Tamást az NKE-ről”.[2] A cikkek címeit olvasva adódik a kérdés, hogy miként érvényesül a véleménynyilvánítás szabadsága a munkaviszonyban. Milyen

Véleménynyilvánítás kontra munkajogi kötelezettségek – esettanulmány a közösségi médiahasználaton keresztül¹

Az elmúlt időszak egyik nagy port kavart közéleti hírének bizonyult, hogy egy hazai híresség „kirúgatott” egy munkavállalót a munkahelyéről, mivel az neki nem tetsző, tartalmában egyébként igen sértő kommentet írt az egyik posztja alá a közösségi médiában. Azóta több ismert ember megszólalt a témában, látszólag még messze vagyunk a nyugvóponttól. Különösen érdekes mindez annak ismeretében, hogy jó pár év eltelt

Az erőszak és zaklatás elleni 2019. évi Egyezmény és Ajánlás újításai (2. rész)

Ez évi első lapszámunkban megjelent cikk folytatásaként a következőkben megvizsgálunk egy-egy kérdést a munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás felszámolásáról szóló 2019. évi Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) egyes rendelkezéseihez kapcsolódóan, a hatályos magyar munkajogi szabályozásra tekintettel.[1] Ennek keretében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit összevetjük az Egyezménnyel és bemutatunk néhány dilemmát arról, hogy a

Elmélkedés, időnként álmélkodás a munkáltató kárfelelősségét érintő egyes bírói döntésekről

Az alábbiakban három, a Kúria által 2020-ban felülvizsgált, a munkáltató kárfelelősségével kapcsolatos jogesetet ismertetek. Közös ezekben, hogy ugyan nem vitásan a munkaviszony keretében elszenvedett balesetből eredő igényt érvényesítettek a felperesi munkavállalók, keresetüket az eljárt bíróságok megalapozatlannak találták. Azaz: többnyire már az alsóbb fokon eljárt bíróságok, de végső fokon a Kúria mindhárom esetben helyénvalónak ítélte meg[1] a munkáltatónak a munka törvénykönyvéről

A világjárvány hatása a határozott idejű munkaviszonyra – „esetlegesen a szerződések megszüntetésére kifejezetten szükség van”

A koronavírus-járvány (a továbbiakban: világjárvány) köztudomásúan szinte az élet minden területén érezteti hatását, ez alól a munkaviszonyt létrehozó megállapodások, így a határozott időre szóló munkaszerződések sem lehetnek kivételek.[1] Arató Balázs[2] a lapunk 2020. évi 3. számában megjelent tanulmányában arra keresi a választ, hogy a munkáltató jogszerűen milyen indokkal élhet a határozott idejű munkaviszony felmondásához fűződő jogával a világjárvánnyal összefüggésben.[3] Megítélése szerint

A fegyelmi felelősség egyes kérdései a Munka Törvénykönyvében

Mai munkajogi terminus technicusaink között kissé archaikusan hangzik a fegyelmi kifejezés. Az elméleti feladatok mellett gyakorló jogászként is tevékenykedő, munkajoggal foglalkozó kollégák tanúi lehetnek azonban annak, hogy amennyiben a munkavállaló kötelezettségszegést vagy mulasztást követ el, a munkáltató egyből fegyelmi büntetésért kiált. Jelen sorok célja, hogy a fegyelmi jog, a fegyelmi vétség, a fegyelmi büntetés elméleti élű megközelítése és bemutatása mellett

Gondolatok az Európai Parlament és a Tanács megfelelő minimálbérekre vonatkozó irányelvjavaslatának margójára

Cikkünkben az Európai Bizottság által előterjesztett, a megfelelő minimálbérekre vonatkozó irányelvjavaslat eddigi „életútját” kísérjük végig. Időrendben haladva az alábbi, főbb pontokra fűzzük fel írásunk logikai vezérfonalát: elsőként a javaslat megalkotásának hátterét vizsgáljuk, majd a már fennálló szabályozással való összhang kérdésére térünk ki. Ezt követően a vizsgálat magjaként az irányelvtervezet legfontosabb rendelkezéseit mutatjuk be. Írásunkat végül egy összegző jellegű konklúzióval zárjuk,