Az Európai Unión (a továbbiakban: EU) belül mára megvalósult a közös piac – a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása –, amelynek hatására számos multinacionális vállalat hozott létre a különböző tagállamokban telephelyet, fióktelepet. Mivel a termelés globálissá vált, így immáron a munkaügyi konfliktusok is szükségképpen túllépik az országhatárokat. Ha az egyik tagállamban a vállalat dolgozói sztrájkba

Az elmúlt évek munkajogi szakirodalmának slágertémája egyértelműen a megosztáson alapuló (sharing economy), másként haknigazdaság (gig economy) munkajogi viszonyainak tanulmányozása. Ezen belül kiemelt figyelmet kap az applikáción alapuló munkavégzés (work on demand via app), amelynek legismertebb példája kétséget kizáróan az „Uber”. De nem csupán a munkajogi szakirodalom érdeklődését keltették fel a haknigazdaság és annak kétségtelenül újszerű munkavégzési formái és problémái, hanem

Jelen tanulmányban a whistleblowerek védelme kerül bemutatásra hazai, valamint európai uniós vonatkozásban, alapvetően munkajogi kontextusban. Mind európai[1], mind nemzetközi[2] szinten egyre inkább előtérbe kerül a hatékony védelem biztosításának szükségessége a whistleblowerek számára.[3] Az Európai Unióban 28 országból mindössze 19 biztosít – legalább részbeni – védelmet a bejelentők számára. Ezen tagállamokban biztosított védelem országonként eltérő mértékben ugyan, de minőségében is elmarad

A tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy az európai országok miként szabályozzák, milyen garanciális, munkavállalókat védő szabályokkal korlátozzák a behívásos munkavégzést. Elsőként az egyre terjedő szabályozási szándék okait és hátterét vizsgáljuk. Ezt követően bemutatjuk és csoportosítjuk az európai nemzeti jogokat a szabályozás szempontjából. Bár számos országban még egyáltalán nem szabályozott, így jogellenes ez a szerződéstípus, de egyre több ország rendelkezik ilyen különálló

Írásom második részében folytatom a „munkajogi Bermuda-háromszög” vizsgálatát. Hová tűntek el, vagy változtak ellentmondásosan szabályozottá a verseny- és nonprofit szféra, valamint a civil közszféra két törvényének triangulumában a közszolgálat egykori komparatív előnyei? A fókuszban – a közszolgálati törvények koherenciájára is figyelemmel – a jogviszony-megszüntetés lehetséges megelőzésének intézményesített garanciái, a jogviszony nem felróható elvesztéséért járó alkalmazotti juttatások, a jogellenes jogviszony-megszüntetés jogkövetkezményei,

Jelen tanulmány célja, hogy elemző igényű áttekintést adjon néhány célirányosan kiválasztott szempont mentén a különböző országok (különös tekintettel, de nem kizárólag az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország) versenytilalmi megállapodásokkal összefüggő szabályozásáról és gyakorlatáról. Célja továbbá, hogy összehasonlítsa azokat a hazai szabályozással. A vizsgált aspektusok abból a célból kerültek meghatározásra, hogy gazdagítsák a hazai diskurzust, további olyan lehetséges megoldásokat vessenek fel, amelyek

A tanulmány a munkajogviszony munkáltató általi megszüntetésével szembeni védelem egyes elméleti kérdéseit vizsgálja. Arra kíván választ találni, hogy melyek a munkáltató általi önkényes megszüntetéssel szembeni védelem elvi alapjai. Következtetései értelmében a védelem a munkához való jogból és az emberi méltósághoz való jogból vezethető le, az önkényes megszüntetéssel szembeni védelem pedig emberi jogként alapjogi védelmet igényel. Problémafelvetés A munkajogviszony megszüntetésével szembeni

Éppen a munkajogi rendszerváltozás évében láttam Patrick Süskind német író Nagybőgő című monodrámáját. Egy esti koncertre történő készülődés során hangzott el egy máig megőrzött mondat a nagybőgőst alakító Darvas Ivántól: sok a gond, de egy állami szimfonikus zenekarban legalább biztos az állása. Egy közszolgálati komparatív előny. Írásom ezekkel, a közszféra egyes foglalkoztatási feltételeiben – így különösen a jogviszony stabilitásban és

Jelen[1] tanulmány a szövetkezetekről szóló törvény alapján kialakított sajátos foglalkoztatási formák néhány alapvető dilemmájáról és azok lehetséges új megközelítéséről szól. Az említett jogszabály több módon is lehetővé teszi a tagi munkavégzést, e jogi konstrukciókban pedig közös elem a munka törvénykönyvéhez viszonyított eltérő, alacsonyabb szintű munkavállalói jogvédelem. Ezen aggályok annak ellenére élő jogi problémák, hogy nemzetközi és uniós munkajogi szabályok egyaránt