Az atipikus ritkán előfordulót, nem jellemzőt, a közfelfogásban hagyományosnak minősülőtől eltérőt jelent. Bár a digitális ipari forradalom átélőiként egyre „tarkább” foglalkoztatási formákat fedezhetünk fel – nem említve a foglalkoztatási következményeivel szembesítő automatizációt –, a jogalkotás a munkajog keretei között változatlanul a határozatlan idejű, teljes munkaidőre létrejött munkaviszonyt tekinti tipikusnak. Ha például az Európai Unió (a továbbiakban: EU) jogalkotását tekintjük, a

A fedezetelvonásra reagáló belföldi magánjogi szabályok, illetve gyakorlatuk hatékonyságával kapcsolatos eszmecsere örökzöldnek nevezhető a jogtudomány berkein belül. E dolgozat a munkaszerződésekkel megvalósítható fedezetelvonás sajátosságaira összpontosít, így bemutatja a probléma mibenlétét, a magánjogi szerződési tilalmak munkaszerződés vonatkozásában való korlátozott alkalmazhatóságát, és vizsgálja a megoldási lehetőségeket. Utóbbiak alapján aggályosnak tartja jogbiztonsági szempontból a munkaszerződések tekintetében a fedezetelvonási tilalom kimondásának elmaradását. A vizsgált anyagi

Jelen tanulmány az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elv aktuális és ellentmondásos kérdéseit dolgozza fel szabályozási, joggyakorlati és -elméleti nézőpontból. A feldolgozásban nagy hangsúlyt kap az elv „helyettesíthetősége”, természetes korlátozásai és az összehasonlítható helyzet fogalmának vizsgálata.[1] Bevezető gondolatok Az egyenlő díjazás elvének természetes korlátai és helyettesíthetősége 2.1. Az egyenlő díjazás elvének elméleti és szabályozási sajátosságai 2.2. A „prima facie” diszkriminációról Az összehasonlítható

A munkavégzés rugalmasabbá válása következtében eddig nem ismert munkavégzési struktúrák jöttek létre, amelyek magukkal hozták a gazdaságilag függő, személyükben mégis független munkavégzői réteg kialakulását, melyet a munkajogtudomány egyik legnagyobb kihívásának tekinthetjük napjainkban. A munkavállalóhoz hasonló jogállású személyek problémája a magyar jogtudományban is felmerült, hiszen 2011-ben a munka törvénykönyve tervezetében a kodifikációs bizottság részéről e státusz szabályozása is felvetődött. A tanulmány

A munkajog a jogharmonizáció után is jelentős eltéréseket mutat az egyes tagállamokban, ezért nem mindegy, melyik tagállam joga irányadó egy munkaviszonyra. A tanulmányban áttekintem a nemzetközi elemet hordozó munkaviszonyokra alkalmazandó munkajog meghatározására vonatkozó szabályozás fejlődését. Külön vizsgálatot igényel, hogy a nemzetközi magánjog szabályai hogyan alkalmazhatóak kifejezetten a kiküldetések (az ideiglenes külföldi munkavégzés) esetén. Véleményem szerint e sajátos tényállás külön uniós

„Hát nem tehetek azt a javaimmal, amit akarok?” Máté 20,15   A szerző egy vélhetően sokak által ismert bibliai példázat kapcsán elemzi a munka díjazásának alapvető kérdéseit, melynek során megvizsgálja az alapbér szerződéses meghatározásával összefüggő tartalmi és alaki feltételeket. Ezen túlmenően elemzi a munkabér összegének megállapítását befolyásoló magánjogi szabályokat, így különösen az érték­arányosságra vonatkozó előírásokat és a munkajog generálklauzuláit. Végül kitér az igazságosság

A munkajog egyik kiemelt célja, hogy az erős hierarchián és a munkáltató utasítási jogán alapuló munkaviszony alanyai, nevezetesen a munkáltató és a munkavállaló, illetőleg a munkavállalók közössége közötti erőviszonyokat kiegyenlítse, és a munkavállalói kollektívát a munkáltató túlhatalmával szemben védelemben részesítse. A demokratikus elvek megjelenítése a munkahelyen e védelem egyik fontos eszköze, és számtalan formában jelenhet meg, mind az individuális, mind

Az ismert bonmot szerint nehéz jósolni, különösen, ha az a jövőre vonatkozik. Komolyabbra fordítva, érdemes idézni napjaink „sztártörténészét”. „A történelem arra tanít, hogy az, ami látszólag a következő sarkon vár ránk, előre nem látott akadályok miatt talán sosem valósul meg, más, sosem gondolt forgatókönyvek pedig valóra válhatnak… Amikor a Szputnyik és az Apollo–11 gyújtotta lángra a világ képzeletét, a jóslatok

A XXI. századi munkahelyek jogát nagymértékben a munkáltató belső szabályzatai, nyilatkozatai határozzák meg. Az Mt. kísérletet tett az egyoldalú jognyilatkozatok, a kötelezettségvállalás fogalmának beépítésével konkretizálni a munkáltatói nyilatkozatok természetét, ennek ellenére a nyilatkozatok és jognyilatkozatok gyakorlati elhatárolása nehézkes, dogmatikai megalapozásuk pedig kifogásolható. A munkajogviszony tényleges tartalma a munkáltató egyoldalúan megállapított munkahelyi szintű jognyilatkozatai útján eltávolodik a munkaszerződésben egyébként fennállt konszenzustól.

A munkavégzés rugalmasabbá válása következtében eddig nem ismert munkavégzési struktúrák jöttek létre, amelyek magukkal hozták a gazdaságilag függő, személyükben mégis független munkavégzői réteg kialakulását. A munkavállalóhoz hasonló jogállású személyek kategóriája 2011-ben a munka törvénykönyve első tervezetében is megjelent, a kodifikációs bizottság e státusz szabályozására törekedett. A tanulmány a felállított védelmi katalógust vizsgálja a státuszt már több évtizede szabályozó német jogrendszer